ICO & Shadow of the Colossus (Classics HD) PS3

A csomag tartalmazza az ICO és a Shadow of the Colossus játékokat HD minőségben PlayStation 3 konzolra.

ICO
Szarvakkal született. Féltek tőle. Először kiközösítették. Aztán eltemették. Később elfelejtették. Egy napon megszökött a kriptájából. A kinti világban egy várban találta magát, abban a várban, amelyikben egy különleges lány - Yorda - is megjelent. Az ő neve pedig Ico. A várnak nincs neve, nincs kijárata és nincs ok a létezésére sem. Csak veszélyei vannak és szellemei.

Így indul az ICO, az izgalmas kaland. Ebben a rémisztő, de meggyőző grafikai effektusokkal elkészített világban, ami semmi eddig látottra nem hasonlít, kell Iconak megtalálnia az utat a katakombákon, a szél által korbácsolt folyosókon keresztül. Át kell ugrani a szakadékokon, a pálcájával el kell hárítania a rá leselkedő éterikus teremtményeket. Ám az ő valódi fegyvere a hihetetlen erők ellen, amik az útjában állnak, a szép és különleges Yorda, akinek a megmagyarázhatatlan erői mindig meglepnek és csodálatra méltók. A titkokkal teli kutatásukban egy lényeges kérdés azonban megmarad: Van egyáltalán kiút erről a helyről? Győződj meg róla saját magad!

Mély, titokzatos történet, ami hosszú órákra magával ragad

Találós kérdések az egyszerűbbektől az igazi fejtörőkig

Különböző világok, mindegyik egyedi építészeti stílussal

Több, mint 35 komplex szint

Briliáns, interaktív környezet, gyönyörű grafikai effektekkel

Shadow of the Colossus


Avagy milyen érzés óriásokat ölni?

Egy meglehetősen szélsőséges megítélésű játék bemutatása következik…

Történet… mit is mondhatnék? Az nem igazán van, illetve van, csak nem meséli el a játék a töredékét sem. Roppant titokzatos az egész, hogy ez mennyire jó, ítélje meg mindenki saját maga. A lényeg… Egy fiatal férfit láthatunk az intróban, aki egy csomagot visz magával lovon. Vadregényes tájakon kel át, mire megérkezik egy misztikus vidékre. Több kilométer hosszú hídon átkelve, megérkezik a Szentélybe. A csomag tartalma egy halott lány. A fiú megszólítja az isteneket, célja természetesen a leányzó feltámasztása. Az istenek meghallgatják, és ugyan ellentétes a halandók törvényeivel, de talán a fiú kardja segítségével mégis lehetséges a dolog. Ám nem lesz egyszerű feladat, hősünknek végeznie kell a vidék tizenhat kolosszusával…

Hát a történet ennyi és maga a játék is. Gyakorlatilag két dolgunk van: megkeresni az aktuális gigászt, utána pedig megölni. Egyszerűen hangzik? Nem az, bár annyira azért nem is túl nagy was - ist - das. A nehézség leginkább abban rejlik, hogy a bejárható terület kapitális méretű, van segítség, de azért nem két perc meglelni a dögöket (az első párat leszámítva). Miután megvan valamelyik drága, elkezdődik a harc. Eleinte nem túl veszedelmesek a lények, inkább csak a látványuk sokkoló. A kolosszusok, tényleg kolosszális méretűek. Mindjárt a legelső is kb. 30-40 méter magas. Az ember persze amint meglát egy ekkora monstrumot és tudja, hogy csak egy karddal és egy nyíllal rendelkezik, akkor hajlamos beparázni. Márpedig mese nincs, ezeket az óriásokat az egész játék során a kard+nyíl kombóval kell kifektetni, na meg persze jó adag ügyességgel és megfelelő taktikával.

A játék alapja tényleg csak ennyi. De a nagy kérdés, hogy életképes-e ez a formula? Őszintén? Nem nagyon. Oké, szó se róla, a játék egyszerűen EPIC. Amikor 100 méter magasan lóg az ember egy behemót szakállában kapaszkodva és szól a fantasztikus zene akkor az ember igencsak jól szórakozik, ez elvitathatatlan. Szerencsére látvány és audio terén is kiszolgálja a játék ezt az élményt (bár grafikai bugok vannak bőven). De… mindezt megismételjük 16-szor és annyi.

Hiába nincsen ezzel baj, ha a játék teljesen kimerül ennyiben. Sehol egy dungeon, sehol egy logikai feladvány, sehol felvehető/használható tárgyak, de még egy sima ellenféllel sem kerülünk szembe. És ez nagyon nagy gond, keményen belepiszkít az összképbe. Egyszerűen így kevés a játék. Az ember két délután alatt lehenteli a kolosszusokat, aztán kész - vége.

Hiába a hatalmas nagy táj, ha a földrajzi szépségein kívül, semmit sem nyújt a játékosnak. Le lehet szedni pár gyümölcsöt és elkapni néhány fehérfarkú gyíkot, hogy ezzel tápoljuk a hősünket, de semmi más (na jó, esetleg ott a Titkok Kertje, mint szépségtapasz). Véleményem szerint sokat dobott volna a játék élvezhetőségén néhány megszerezhető kincs vagy bármi. Mert így csak barangolunk bele a nagyvilágba. Ráadásul ezek a barangolások néha ROPPANT frusztrálóak az irányítás miatt. Sajnos lovunk gyakran "megbokrosodik", megfordulni vele kész művészet és néha még egy fűszálon is fennakad. A fiú irányítása korrekt (eltekintve időnként a kamerakezeléstől és a nyíllal való célzástól), de a térkép olyan hatalmas, hogy kénytelen vagyunk lovagolni.